Helpdesk

Két különböző színű, éles hatóvonalú grafikai elem találkozásánál a nyomtatás pontatlansága miatt a színek gyakran nem pontosan illeszkednek egymáshoz. Az alátöltés során a világosabb elem méretét a körvonalai mentén megnöelve elérhetjük, hogy a két szín kissé fedje egymást, így két-vagy többszínes nyomtatásnál a passzert könnyebb tartani.

Rácsjelenség, amikor a túl sok festék hatására egyes betűk -pl. az e-udvara betömődik.

A Cyan, Magenta, Yellow és blacK (cián, bíbor, sárga és fekete) négyszínnyomtatás alapszíneinek rendszere.( fekete az azért K, mert nem akarták az angolban a blue/kék szín jelölésével keverni.

Nyomógép, amely a hozzá kapcsolódó rip segítségével képes a DTP-rendszerek adatainak fogadására, és papírra vagy más hordozóra nyomatot készíteni xerografikus, tintasugaras, vagy ofszetnyomtató eljárással úgy, hogy ehhez nyomóformát nem igényel. A nyomógép lehet íves és tekercsnyomógép is.

Általában a film vagy nyomólemez fényérzékeny bevonatát értjük alatta, de reklámanyagok nyomtatása esetén bekapszulázott íz- és illatanyagokat is jelenthet.

Nyomtatott puhafedelű (kartonált) könyv könyvtesthez ragasztott borítása.

Ofszetnyomtatáskor a gumikendő viszi át a képeket a nyomólemezről a papírra.

Hő hatására végbemenő száradás, tekercsnyomógépen a festék gyors megszárításának egyik módszere. A szárítás során a papír egy vagy több szárítókamrán halad át.

A kiadvány felelős kiadójának és szerkesztőjének nevét, valamint a nyomtatást végző cég és a kiadvány gyártásának fontosabb adatait tartalmazó szöveg.

Nyomdai dokumentum; általában az utolsó korrektúralevonat, amelyen a megrendelő aláírásával engedélyezi a nyomtatást.

Az irodai tűzőgép működési elvéhez hasonló eljárás; megvalósítása irkafűző gépen történik, ez folyamatos dróthuzalból kívánt méretű kapcsokat készít, amelyeket a kiadványba lő, majd a túloldalon visszahajt.

International Standard Book Number – nemzetközi könyvazonosító szám. Ellenőrzőszámmal kiegészített egyedi sorszám, amely egyértelművé teszi a konyv egyértelmű azonosításást.

(Integrated Services Digital Network integrált szolgáltatású digitális hálózat) Gyors adat- és hangátvitali rendszer, amelynek sebességét a mára már az egyéb széles sávú kommunikációs rendszerek felülmúlják.

(International Standards Organization – Nemzetközi Szabványügyi szervezet. Számos nemzetközileg elfogadott munkamódszer protokollt és technológiát felügyelő szervezet.

(International Standards erial Number- Nemzetközi periodikaazonosító rendszer) Egyedi nyolcjegyű szám a magazinok, napilapok vagy könyvsorozatok általános – tehát nem egy adott megjelenés alapján történő -azonosítására a megjelenési hely (ország) vagy kiadóés cím szerint.

A nyomdagép teljesítményének mutatószáma az egy óra alatt kinyomtatott ívek száma.

Megfelelő mératű papírívekre nyomtató nyomógép, amelyen a nyomólemez a formahenger palástjára van rögzítve.

A hajtogatott ív első oldalára nyomtatott számozás vagy betű, amelynek segítségével a kötészet ellenőrizheti az ívek helyes sorrendjét és hiánytalanságát. A betűt vagy számot kiegészíthetik az ívek hajtásának vonalában elhelyezett léniák is, amelyek összehordás után lépcsőzetes mintát alkotnak. A minta megszakadása jelzi a hibás összehordást.

A nyomda által tárolt, továbbfeldolgozásra váró nyomtatott ívek.

A papírgyárakban vagy feldolgozóüzemekben a papírtekercsek nyomdai felhasználására alkalmas ívekké vágására szolgáló gép. Egyes íves ofszetnyomógépek berakóművei képesek papírtekercsek fogadására, amelyeket közvetlenül a nyomtatást megelőzően vágnak ívekre.

(1) Ragasztott kartonok előállítása ívek vagy tekercspapír egymáshoz ragasztása révén. (2) vékonyabb papírra készített -többnyire nagyméretű- nyomat felragasztása szürkelemezre, habkartonra, műanyagra vagy fatáblára.

Illusztrációs anyag a kiadványban, pl. fotó, térkép, rajz stb.

Mivel manapság a nyomdai előkészítés nagymértékben digitalizált, szükségessé vált olyan rendszerek kialakítása, amellyel a digitális képeket központi szervereken egységesen és egyedileg is kezelni lehet , és a különböző változatok kezelése, az archiválás és a könnyű visszakereshetőség(pl.pl. utánnyomás vagy új kiadás esetén) megoldható.

Illusztrációhoz tartozó szöveges leírás.

A kép egy adott részletének használata a nem kívánt részek takarásban maradnak láthatók. A képek Photoshop segítségével véglegesen is megvághatók, vagy kiadványszerkesztő programban a kép kisebb képdobozba helyezésével is elérhető ugyanaz az eredmény, vagyis a kép felesleges része rejtve marad.

Az a nyomtató eljárás, amelynél az ív vagy tekercspapír mindkét oldalát egymenetben nyomtatják.

Amikor a képek, illusztrációk egészen a vágás vonaláig érnek, ilyen esetben a képnek 3-4 mm-rel túl kell nyúlnia a vágott méreten.

A könyvbe beillesztett, többszörösen hajtogatott lap(ok), pl. nagyméretű térképek. A kihajtható lapok kötésekor ügyelni kell arra, nehogy a nyomtatás utáni műveletek során vágásba kerüljenek- ennek érdekében a könyv méreténél kisebb méretűek, a vágott széltől legalább 3 mm-re érnek véget. A kétszer vagy többször – gyakran leporellóhajtással meghajtott lap kiterítésével tekinthető meg a teljes oldal.

A nyomógép méreteinek és a kiadvány kötészeti igényeinek figyelembe vételével elkészített oldalrendezés, rendszerint több oldalt alhelyezve az íven úgy, hogy a nyomtatást követő hajtogatás után az oldalak helyes sorrendben jelenjenek meg.

Az íves nyomógép egysége, amely az íveket a nyomóműtől atveszi, és sorban egymás után, rendezetten az ívkirakó asztalra helyezi.

Kartonok vagy egyéb anyagok stancolását követően a nyomathordozó felesleges részeinek eltávolítása.

A könyv főszövegétől elkülönülő, rendszerint a kiadvány végén található szöveg, amely a kiadvány alőállításában résztvevő személyekre (pl. szerkesztők, tervezők) és cégekre (kiadó és nyomda) vonatkozó adatokat tartalmazza.

Javítások a munkafolyamat valamelyik ellenőrzési fázisában, a szerző, tervező vagy szerkesztő utasításai alapján.

Papírív kívánt méretre vágása nyomtatás előtt, vagy a nyomtatott termék vágása a nyomtatást követő műveletek során.

A nyílvánosan megjelent sajtótermékek archiválás és bibliográfiai számbevétel céljára, a könyvtáraknak ingyóenesen és jogszabályi előírás alapján szolgáltatandó példánya(i). A köteles példányokat – jelenleg 6 példányt- a sokszorosító szerv illetve a nyomda szolgáltatja, a kiadó terhére Lásd még www.oszk.hu

A kiadvány nyomtatást követő feldolgozása, ide értve többek között a méretre vágást, hajtogatást, összehordást, a kiadvány kötését a könyvek kikészítését és a késztermék csomagolását.

Anyagában színezett papír.

Az álló betűkhöz képest döntött tengelyű, sokszor a kézírásra emlékeztető jegyekkel rendelkező betűváltozat egy betűcsaládon belül. Kiemelések, hivatkozások vagy a szövegen belül előforduló ifegen kifejezések jelöléseként egyes szavak vagy akár hosszabb szövegrészek is kurziválva lehetnek, így. A kiadványszerkesztő programokban a betűkészlet valódi kurzív betűi helyett használt kurziválás nem igazi kurzív betűket eredményez, és a levilágításnál hibát okozhat. Az InDesign programban a szöveg néhány fokos megdöntésével hamis kurziválás hozható létre.

A tekercsnyomógépen készíthető nyomat maximális hossza, megegyezik a formahenger kerületével.

A négyszinnyomtatásban használt vöröses pigment alapú festék.

A nyomtatás vagy kötészet során az eljárás hiányosságai miatt keletkező selejt. A makulatúra minősége nem megfelelő ahhoz, hogy a példányszámba beszámtható legyen. A nyomda mindig kalkulál valamekkora veszteséggel, amelynek mértéke leginkább a munka összetetségétől függ. Ha a kalkuláltnál kevesebbet rontanak, többlet ha többet, hiány alakulhat ki.

A nyomaton megjelenő, szabályosan ismétlődő, nemkivánatos mintázat neve. Leggyakoribb oka az egymásra nyomtatott szinkivonatok helytelenül beállitottrácsszöge, de okozhatja a fotón megjelen finom mintázat (pl. textiliák, hálók) és a nyomdai rács interferenciája.

A nyomdai fílmek kilövés szerinti összeálltása egy átlátszó müanyag fólián. A montírungról készül a nyomóforma.

Minőségigényes, színes nyomdatemékek alőállítására használt, átlátszatlan, mindkét oldalon mázolt papír, amelynek felülete zárt és erősen simított, ezért jól nyomtatható. Famentes vagy kismértékben fatartalmú, matt vagy fényes papír.

Amikor a világos színű szöveg fekete vagy sötét színű háttér előtt jelnik meg.

Rétegoldal felől csak tükőrfordítottan, tehát jobbról balra olvassható nyomdai film.

Papír, illetve filmnegatív vagy -pozitív, amely papír esetében a szokásos irányban olvasható (vagyis balról jobbra) film esetében pedig a szöveg a rétegoldal felől olvasható.

Nyomógép berakóművében taláható vezetők vagy állíthtó ütközők, amelyekhez a nyomtatást megelőzően a papír felütközik. Elősegítik, hogy a papír nyomóműhöz érkezve pontosan illesztve legyen.

Két párhuzamos hajtás mentén szembehajtott ív, a behajtott rész kétszárnyú ajtóra emlékeztet.

A papír fényáteresztő képessége. A nagyobb fényáteresztő képességű papírokon az egyik oldal nyomata átüthet a túloldalon.

Az óriásplakát leggyakrabban 6 szegmensből áll. (ha ettől több részből/szegmensből állítják elő, az a minőség rovására megy) A plakát szegmenseit a ragasztás előtti napon a plakátragasztó A/3-as méretre hajtja, majd vízben áztatja, előírás szerint maximum egy fél órán keresztűl, majd fóliába csomagolva tárólják és így nedves állapotban ragasztják ki. Az óriásplakát 1-3 felső szegmenseinek összeillesztett kiragasztása után az alsó 4-6 szegmenseket a felső sorhoz valamint az egymás melletti alsó szegmensek átfedéseihez igazodva ragasztják. Az un. ragasztási fül az 1.2. és a 4.5. szegmensek jobb oldalán valamint az 1.2.3. szegmensek alján található kb. 15 mm-es fehér sáv. Felülete nyomatlan, így a ragaztóanyag a plakátpapír rostjaiba beszívódva kellően rögzíti a kapcsolódó szegmenseket. Meg kell még említenünk az un. átfedést, ami a szegmensek képi kapcsolódását biztosítja, a szegmensek minden kapcsolódó oldala kb 15 mm szélességben azonos képi információkkal rendelkezik, megkönnyitve a ragasztók munkáját.

A többrészes plakátok esetén már a tervezésnél figyelembe kell venni a szegmentálást, mert az illesztéseknél könnyen elveszhetnek a szöveg vagy képi információk.

Mikroszkopikus kémiai anyagokkal bevont papír, ami lehetővé teszi a felületre írtak átvitelét azalatta lévő lapra. Létezik olyan változata is, amely felső lapként írópapírt használ.

Bekötés előtt a hajtogatott ívek összerakása az oldalszámozásnak megfelelő sorrendben.

Az az irány, amelybe a cellulózszálak zöme beáll a papírgyártás során. A papír szálirányát (kereszt/hossz) a kigyártás előtt meg kell beszélni a nyomdával.

Rácsrabontos árnyalatos képek több színből történő nyomtatásánál fennáll a veszély, hogy az egymásra nyomatott rácspontok interferenciájából moirémintázat alakul ki. Ennek kiküszöbölésére a három legerősebb szín rácsát egymáshoz képest 30 fokkal elforgatják, a leghalványabb sárgát pedig 0 vagy 90 fokon hagyják. Az általánosan elfogadott rácsszögek: fekete 45 fok (mint az egyszínű esetben), bíbor 75 fok, sárga 90 fok és cián 105 fok.

Főként terjedelmesebb magazinoknál és kartonált könyveknél használt kötészeti eljárás, amelynél – dróttal vagy cérnával történő fűzés helyett – a különálló lapok gerinc felöli, lemart élére ragasztót hordanak fel. A lemarással történő érdesítés során – amelyre azért van szükség, hogy a papír a ragasztót felvegye – a kötésmargóból rendszerint 3mm elvész. A 80 oldalasnál kisebb terjedelmű magazinok (a papírsúlytól, a papír volumenétől függően) általában túl vékonyak a ragasztókötéshez, és drótfűzés alkalmazására (vagy oldaltűzésre) lehet szükség.

Vékony, rugalmas fémpenge a mély- vagy flexonyomógépen, amely nyomtatás előtt eltávolítja a felesleges festéket.

A film matt oldala, ezen található az a fényérzékeny emulziós réteg, amelyben megvilágítás hatására a kép kialakul. Másoláskor a rétegoldalt hozzák közvetlen érintkezésbe a másik film vagy nyomólemez emulziós rétegével, mert csak így kapnak megfelelően éles képet. Az ofszetnyomtatáshoz készített filmet a matt rétegoldala felől nézve tükörfordított képet látunk, Míg a szitanyomtatáshoz készített film rétegoldal felől olvasható. Lásd oldalhelyes kép

(1) Manuális beavatkozás a filmnegatívon vagy -pozitívon az árnyalatok korrekciója, illetve hibák kijavítása érdekében. (2) Digitális fájlok esetében az eredeti kép képszerkeztő programmal történő módosítását jelenti, amelynek célja, hogy a kép a fotós vagy a tervezőgrafikus elképzeléseinek megfeleljen.

Öntapadós cimke méretre vágása oly módon , hogy a kés csak a cimke papírját vágja át, az alatta lévő hordozót nem, így a cimke a hordozóról könyen leválasztható.

Íves papírok kiszerelési egysége. A rizsmában lévő ívek száma az ívek méretétől és a papír négyzetmétertömegétől függően 100, 200, 250 és 500 ív.

A nyomógép, amelyben a nyomóforma henger felületén található; a nyomatot forgómozgás (nem pedig oda vissza irányú) hozza létre a papíron.

Kötészeti műveletek, amelyeket gyakran nyomtatásra már nem használt magasnyomógépeken végeznek. A tetszőleges alakúra hajlított éles stanckéssel tetszőleges formák vághatók ki papírből, sokszor alakalmazzák különleges alakú csomagolások kialakításához. Bígeléskor egy tompa késsel egy élt nyomnak a papírba, Hogy az könnyeben hejtható legyen. Minden munkához stancszerszámot készítenek, amely falapba ágyazott a kívánt alakot formázó éles fémszálakbgól áll. Ugyanaz a forma tartalmazhat éles vágó- vagy tompa bíbelőéleket is.

A tekercspapírra nyomtató nyomógépek. Háromféle rendszer létezik: ún. gumi-gumi elrendezés, amikor két nyomóformahenger és két gumikendős henger nyomtat minden egyes nyomóműben a papírpálya elő- és hátoldalára; a háromhengeres rendszerek, amikor a nyomólemez, gumikendős henger és az ellennyomó henger csak a papír egyik oldalára nyomtat egy színt; és a szatelit rendszerek, amelyeknél két, három vagy négy nyomóformahenger és ugyanennyi gumikendős henger helyezkedik el egy ellennyomó henger körül, és amelyekkel a tekercspapír egyik oldalára a nyomóformák számával megegyező színnel lehet nyomtatni.

A nyomtatott mű összes oldalainak száma, általában négy vagy nyolc többszöröse.

A kiadvány oldalszámának kiszámítása a szerző kézirata alapján. A kiadványok terjedelme a választott betűtipustól és fokozattol a hasábszélességtől és a sorritkítástól függően is változik.

Bittérképes fájlformátum, különösen alkalmas nyomdai felhasználásra szánt fényképek lementésére.

A nyomtatók egyik típusa, amely a nyomatképet a festék nagysebességű cseppek formájában történő papírra vitelével hozza létre. Grafikai stúdiók gyakran használják a grafikai terv maketttyének. Vgay színes látványtervének elkészítéséhez, a fotográfusok pedig fényképek nyomtatására. A csúcsminőségű tintasugaras nyomtatók a képek reprodukálására akár 150 Ipi-s nyomdai rácssűrűségnek megfelelő minőségben is képesek.

Nyomtatási probléma, amelynél a nyomóforma nemnyomó elemei is festékfelvevővé válnak, ezért festéket adnak át a kép nemnyomó területeire.

Háromrétegű karton, gyakran használják dobozok készítéséhez. Az egyes rétegek anyaga eltérő lehet.

A látható tartományon kívűl eső hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás.

Az ívre nyomtatott, vágott méreten kívül elhelyezkedő jelek amelyek a vágás helyét mutatják.

A nyodatermék véleges mérete, pl. egy B/1-es azaz 70×100-as plakát vágott mérete: 68×99 cm

Olyan dombornyomás, amelynél a kidomborodó mintát festék vagy fémfólia nélkül préselik a papírba, így az nyomtalan marad, csak a felület kidomborodása érzékelhető.

A nyomat egyes részeinek tartalma személyre szóló, ezért minden egyes példányon eltérő. Elsősorban reklámlevelek esetében használatos; lehetővé teszi a vásárlók érdeklődésénekmegfelelő egyedi nyomatok létrehozását.A változó rész szorítkozhat pusztán a névre és a címre, de változhat akár a képanyag is.

Grafikus (rajz) ábrázolási módszer, amely a geometriai alapformákat (primitíveket), mint például pont, vonal, görbe, sokszög, illetve hozzájuk kapcsolódó vektorműveleteket használja az ábrák megjelenítésére, tárolására. Előnye, hogy mivel a vektorgrafikusrajzokat matematikai egyenletek írják le, ezért a rajzok változatlan képminőség mellett tetszőleges méretűre nagyíthatók. Ebben eltérneka képpontokból felépülő pixeles fotóktól, amelyeknél a kép mentéskor meghatározott felbontás és képméret fölé nagyításkor a képminőség romlik, “pixelesedik”. Vektorgrafikus program például az Adobe Illustrator és a CorelDraw. Egy vektoros illusztráció Photoshoppal történő szerkesztéséhez a képet először képpontokra kell bontani (bittérképpé kell alakítani) a műveletet raszterizálásnak hívják.

Laza szerkezetű, könnyű viszont a volumenizálás miatt gramsúlyához képest meglehetősen vastag.